top of page

Herb Alpert - Steppin' Out


Egy legendás zenész legújabb lemezét mutatom be a Jazzma olvasóinak, Herb Alpert neve - azt hiszem - sokaknak ismerős. Az 1960-as évek eleje óta tartó pályafutása során sok stílusban megfordult a latin és bossa nova-tól egészen a smooth jazz-ig és egészen figyelemre méltó, hogy az idén 78 éves művész még mindig aktív részese a zenei életnek. A "Steppin' Out" egy nagy ívű (több, mint 1 órás) áttekintése életművének korszakaiból, azok emlékezetes hangulataiból.


A "Puttin On The Ritz"-el belecsap a kezdésbe, filmzenei manírokat is felvonultató dal bizonyára sikeres lesz a slágerlistákon, majd a "Jacky's Place" hangzásából hamar kiderül, hogy Jeff Lorber a lemez egyik társproducere, a dalban egyébként Lani Hall énekel, akivel Alpert - a 2009-es (Anything Goes című) lemez óta - szoros együttműködésben alkot és zsinórban ez a harmadik "közös" lemezük. Az "Our Song" egy kellemes ballada, mely az ismert szaxofonos, Art Pepper szerzeménye, ezt ismét egy "Lorber-dal" váltja fel (Green Lemonade), mely összességében a 80-as éveket idézi. Majd az "I Have Only Eyes For You" következik, melyet talán szintén nem kell bemutatni, ez viszont az énekhangtól túl negédes lett.

A "Good Morning Mr. Sunshine"-al Dél-Amerika felé kanyarodik Alpert, mindezt Astor Piazzola "Oblivion"-jával és Irving Berlin "What'll I Do"-jával - méltóságteljesen - folytatja. A "Cote d'Azur" egy újabb zenei időszakot mutat be, itt a smooth jazz elemei mutatkoznak meg és ha Franciaország, akkor váltásként, a "La Vie en Rose" egy kávézói hangulatot hoz, Edith Piaf dalának feldolgozásával, itt azonban Alpert elidőzik az öreg kontinensen (It's All In the Game és Europa). Az "And the Angels Sing" egy újabb feldolgozás viszont érezhetően a tengerentúlról érkezik, akárcsak a "Skylark" némi gospeles érzettel és vonósokkal emeli a hangulatot a lemez talán legjobb balladájává. A zárásban egy közös Lorber/Alpert smooth funk-os szerzeménnyel (Migration), valamint - stílusosan - egy Tijuana Brass-korszakbeli slágerrel (The Lonely Bull) búcsúzik, mely új köntöst (hangszerelést) kapott.


Összességében elmondhatom, hogy kellemes nosztalgia volt végighallgatni ezt a lemezt..

Hallgass bele a lemezbe itt:

Keresés tag-ek alapján:
Legfrissebb cikk:
További bejegyzések:
Archívum:
bottom of page