Brian Simpson - Out of a Dream

March 8, 2015

 

Ha Brian Simpson új albummal jelentkezik a hallgató és a kritikus egyaránt tudja, hogy mire számíthat. Ez most sincs másképp: a smooth jazz műfaj egyik legrutinosabb zongorista-zeneszerzője, ezúttal is hozza a tőle elvárt magas színvonalat. Legújabb lemezét kiváló stúdiózenészek és nagyszerű vendégművészek társaságában készítette el.

 

 

Az első percek lendülete egy igazán funky-s dalnak köszönhető (Out Of A Kind), melyben az énekes-szaxofonos tehetség, Grace Kelly vendégeskedik, ezúttal szaxofonon. Ezután egyből érkezik a címadó dal (Out Of A Dream) és a nagy veteránnak számító Najee, aki jellegzetes fuvolajátékával emeli a kompozció színvonalát, majd egy újabb jó szerzemény (When I Say Your Name), itt a jelenkorunk egyik legnagyobb sztárja, Dave Koz vendégszerepel tenorszaxofonon és meg kell hagyni, nagyon ráérzett a dalra, a műfaj egyik fontos eleme az a bizonyos "flow" itt és most kifejezetten jól működött. Ezt a hullámot kihasználva Simpson új vizekre evezi a hajót, a "Sky Watcher" egy elektronikusabb és elmélkedősebb dal, mely egy új ízként hat és egyúttal újszerű az is, hogy Paul Hardcastle zenei világára hasonlít. Ezt a zenei irányvonalat egy romantikusabb szál váltja (Just One Wish), ahol Norman Brown-tól a tőle megszokott virtuóz gitárjátékot hallgathatjuk, de minőségi gitározásban a folytatásban sincs hiány - a bossa nova felé kanyarodva - Marc Antoine-al a főszerepben hangzik el a "San Lorenzo". A "Let's Get Away" újra a groove-osabb irány képviselője, Alex Al kiváló basszusjátékával, a "Rio Sway" pedig a kávéházak világába repíti a hallgatót, a dal maga némi Incognito-s érzetet hordoz magában, ami nem véletlen, hiszen Maysa karakteres és igen kellemes énekhangját hallhatjuk itt.

 

A folytatásban ismét az elektronikusabb világ kerül ismét előtérbe, a "Her Eyes" ezúttal viszont inkább Brian Culbertson zenéjét juttatja eszembe, de Simpson szerencsére ezen a vonalon is otthon van. Zárásként egy kiváló - a korábbi Brian Simpson lemezeket megidéző - szerzemény maradt, ami a "Nightfall" címet kapta, melyben a trombita, a fúvós arrange-ok és a Grammy-győztes Maurice Brown a főszereplők. Azt hiszem ennél jobb zárást nem is hívánhatnánk ehhez a lemezhez.

 

Hallgass bele a lemezbe itt:

 

 

Please reload

Keresés tag-ek alapján: